15. Az Ígéret Földje

Az izraeliták nagyon megharagudtak amikor megtudták, hogy a gibeoniták becsapták őket, de betartották a békeszerződést velük, mert Isten előtt ígérték. Egy kis idővel később egy másik kánaáni népcsoport királyai, az emoreusok, meghallották hogy a gibeoniták békét kötöttek az izraelitákkal, így egyesítették seregeiket egy nagy sereggé és megtámadták Gibeont. A gibeoniták üzentek Józsuénak segítséget kérve.

Ekkor Józsué összegyűjtötte az izraeli sereget és egész éjjel meneteltek, hogy elérjék a gibeonitákat. Korán reggel meglepték az emoreus seregeket és megtámadták őket.

Isten megparancsolta az izraelitáknak, hogy ne kössenek békeszerződést egyik kánaáni népcsoporttal se. Egyik kánaáni népcsoport azonban, a gibeoniták, hazudtak Józsuénak és azt mondták, hogy Kánaántól messze levő helyről származnak. Megkérték Józsuét, hogy kössön békét velük. Józsué és az izraeliták nem kérdezték meg Istent, hogy honnan származnak a gibeoniták, ezért Józsué békeszerződést kötött velük.

Izráelnek át kellet menni a Jordán folyón ahhoz, hogy bemehessenek az Ígéret Földjére. Isten azt mondta Józsuénak: "A papok menjenek elől." Amikor a papok beléptek a Jordán folyóba a folyó felső folyása leállt így az izraeliták átmehettek a folyó túloldalára szárazon.

Utána, a hetedik napon az izraeliták még hétszer körbejárták a várost. Utolsó alkalommal mikor a város körül vonultak a katonák kiáltoztak, a papok pedig megfújták a kürtjeiket.

Isten harcolt Izráelért azon a napon. Megzavarta az emoreusokat, majd akkora jeget küldött rájuk, hogy sokakat megölt az emoreusok közül.

Isten megállította a napot az égen, hogy Izráelnek legyen elég ideje ahhoz, hogy teljesen legyőzze az emoreusokat. Azon a napon Isten nagy győzelmet adott Izráelnek.

Miután a nép átment a Jordán folyón Isten azt mondta Józsuénak, hogy támadják meg Jerikó erős városát. A nép engedelmeskedett Istennek. Pont ahogy Isten mondta nekik úgy tettek, a katonák és a papok hat napon át naponta egyszer körbejárták a várost.

Miután Isten legyőzte azokat a seregeket több más kánaáni népcsoport is összegyűlt, hogy közösen megtámadják Izráelt. Józsué és az izraeliták azonban megtámadták és elpusztították őket.

Ekkor a Jerikó városa körüli falak leomlottak. Az izraeliták mindent leromboltak a városban, ahogyan Isten parancsolta. Csak Ráhábot és családját kímélték meg, akik Izráel népéhez csatlakoztak. Amikor a többi kánaáni nép meghallotta, hogy az izraeliták lerombolták Jerikót megijedtek, hogy az izraeliták őket is meg fogják támadni.

Ez a harc után Isten minden izraeli törzsnek odaadott egy részt örökségül az Ígéret Földjéből. Ezután Isten békét adott Izráelnek a határaira.

Amikor Józsué megöregedett összehívta egész Izráel népét. Józsué kötelességükre emlékeztette a népet, hogy engedelmeskedjenek annak a szövetségnek, amelyet Isten kötött az izraelitákkal a Sínai hegyen. A nép megígérte hogy hűséges marad Istenhez és az Ő törvényeihez.

Végre eljött az ideje az izraeliták számára, hogy bemenjenek Kánaánba, az Ígéret Földjére. Józsué kiküldött két kémet a kánaáni Jerikó városába melyet magas falak vettek körül. Ebben a városban volt egy Ráháb nevű parázna nő aki elrejtette a kémeket, később pedig segített nekik elmenekülni. Azért tette ezt, mert hitt Istennek. Megígérték, hogy megvédik Ráhábot és a családját mikor Izráel lerombolja Jerikót.

Egy bibliai történet a Józsué 1-24-ből